Nyitó oldal

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Kedves Ismerős és Ismeretlen!


Köszöntöm Önt, Újiráz Község honlapján! Köszönöm, hogy megtisztelt bennünket falunk iránti érdeklődésével.

Ezen internetes fórum létrehozásával az a szándékunk, hogy az ismerősök tájékozottabbak legyenek. Akik elszármazottak ismerjék meg szülőföldjük múltját. Tudjanak többet a jelenéről.

Az ismeretlenek meg, ha szándékosan kattintottak az Újiráz névre kapjanak kedvet a személyes látogatásra. Ha meg véletlenül léptek be a honlapunkra legyenek kíváncsiak: hol van Újiráz? Miért Új Iráz? Hogy került alig száz éve a térképre?

Szeretnénk, ha mindenki találna érdekes információt fórumunkon és észrevételeikkel gazdagítaná annak tartalmát.

Tisztelettel: Furák Károly
Polgármester

Újiráz a megye déli határa mentén, a Kis Sárrét területén, Debrecentől déli irányban 80 km-re fekszik. Békés megyétől a települést délről szegélyező Sebes-Körös választja el. Az országos főútvonaltól (47-es), Csökmő irányából egy 8 km-es alsóbb rendű úton közelíthető meg, de szilárd burkolatú út vezet Vésztőn keresztül Gyula, Békéscsaba, Komádin át pedig Ártánd–Nagyvárad irányába.

A honfoglalás idején szlávok lakhatták a mai település elődjét és annak környékét. A szláv eredetre utal a település neve is, mely töltést, gátat jelent. Iradsi, Irraról, mint népes faluról a XIII. század elején többször esik említés.

A középkori falut 1598-ban pusztította el egy tatár sereg. Helyét ismét birtokba vette a Sebes-Körös, ismét a víz, a nád a sás uralta 1880-ig a folyó új medrének kiépítéséig.

Iráz puszta maradt 1911-ig, ekkor 100 dohánykertész és földműves települt be. Ők lettek a jelenlegi

Újiráz község első lakói. A telepesek Békés, Arad és Csanád megyéből jöttek, és római katolikus vallású magyarok voltak, de volt közöttük békés megyei tót is.

Fontos szerepet szánt a nagyváradi káptalan az új katolikus falunak. Ennek bizonyítéka minden év októberének második vasárnapján sorra kerülő búcsú és vásár. Az esemény sok embert, ezreket vonz a faluba.

A település katolikus templomának felavatására 1912. november 1-jén került sor. A neoromán stílusú templom 36 méter magas, karcsú tornya a II. világháború folyamán megsérült. Újjáépítésére csak a háború befejezése után kerülhetett sor.

A rendszerváltás jelentős fordulatot hozott a falu életében. A mezőgazdaság az 1990-es években összeomlott, a fő megélhetési forrása megszűnt az itt élőknek. Ennek következménye, hogy azóta közel 300 fővel csökkent a lakosság száma, annak ellenére, hogy ez idő alatt épült ki a teljes út-, gáz-, telefonhálózat.

Létesült egy új intézmény, a 36 ágyas bentlakásos gondozási központ. Teljes intézményhálózattal és lakossági szolgáltatással (posta, pénzintézet) rendelkezünk.

A világ zajától távol csak a pihenni vágyók hozhatnak új lehetőségeket. Az összközműves ingatlanok árai ugyanis nagyon alacsonyak.